Kik vannak veszélyben, és hogyan védekezhetünk?

A nyári forróság nem csupán kellemetlenség. A magas hőmérséklet megterheli a keringést, növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát, és különösen veszélyes lehet az idősekre, a szívbetegekre, valamint azokra, akik vízhajtót vagy többféle vérnyomáscsökkentőt szednek. A megoldás azonban nem a mozgás teljes elhagyása, hanem a hőséghez igazított, tudatos megelőzés.

Szerző: Dr. Vértes András


A klímaváltozás új kardiológiai kockázati tényezőt teremt
A kardiovaszkuláris betegségek megelőzéséről évtizedeken keresztül elsősorban a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség és a mozgásszegény életmód kapcsán beszéltünk. Ezek jelentősége természetesen nem csökkent, de egyre világosabbá válik, hogy a szív- és érrendszeri kockázatot nem kizárólag az egyéni életmód és az öröklött hajlam határozza meg.[1]
A környezet, amelyben élünk, szintén közvetlenül befolyásolja a szív egészségét. A hőhullámok, a légszennyezés, az erdőtüzek, az áradások és az egészségügyi ellátás időjárás miatti zavarai egyaránt növelhetik a kardiovaszkuláris megbetegedések és halálozás kockázatát. A klímaváltozás ezért nem egyszerűen egy újabb rizikófaktor, hanem inkább kockázatsokszorozó: felerősítheti a már meglévő betegségek, társadalmi hátrányok és ellátási problémák hatását.[1]
Mi történik a szervezetben nagy melegben?
Az emberi szervezet igyekszik állandó testhőmérsékletet fenntartani. Melegben kitágulnak a bőr erei, több vér áramlik a testfelszín felé, és fokozódik az izzadás. Ez segíti a hőleadást, de közben csökkenhet a keringő vér mennyisége és a vérnyomás.[4]
A szívnek ilyenkor gyorsabban és erősebben kell dolgoznia: emelkedik a pulzus és nő a perctérfogat, vagyis az a vérmennyiség, amelyet a szív egy perc alatt a keringésbe pumpál. Az izzadás miatti folyadékvesztés tovább csökkenti a vértérfogatot, fokozhatja a vér viszkozitását, ronthatja a vesék vérellátását, és elektrolitzavarokat idézhet elő.[3,4]
Egy egészséges, fiatal szervezet többnyire képes alkalmazkodni ehhez a terheléshez. Koszorúér-betegség, szívelégtelenség, ritmuszavar vagy beszűkült veseműködés esetén azonban a tartalékok korlátozottak lehetnek. A szív oxigénigénye növekszik, miközben a koszorúerek nem feltétlenül tudják biztosítani a szükséges többlet-vérellátást. Ez mellkasi fájdalomhoz, szívizom-ischaemiához, súlyosabb esetben infarktushoz vezethet.[4,5]

Az idősek különösen veszélyeztetettek. Az életkor előrehaladtával kevésbé hatékony a bőrerek tágulása, csökkenhet az izzadási képesség, később jelentkezik a szomjúságérzés, és gyakoribbak azok a betegségek vagy gyógyszerek, amelyek megnehezítik a hőséghez való alkalmazkodást.[4,5]
Nem mindig a legforróbb napon történik a baj
Egy 2023-as kínai országos vizsgálat több mint 856 ezer újonnan jelentkező akut szív- és érrendszeri esemény - elsősorban stroke és koszorúér-betegség - adatait elemezte. Az extrém hőség 17 százalékkal magasabb akut kardiovaszkuláris kockázattal járt. A veszély különösen a 65 év felettiek, a vidéki lakosság és a hűvösebb éghajlathoz szokott térségek lakói körében volt nagyobb.[3]
A kapcsolat nem volt teljesen egyenes vonalú: körülbelül 30 Celsius-fok felett a kockázat már láthatóan emelkedett, az extrém hőség hatása pedig az első négy nap során tetőzött. A többletkockázat kisebb mértékben akár egy hétig is fennmaradhatott. Vagyis nemcsak a hőhullám napján, hanem az azt követő időszakban is indokolt a fokozott óvatosság.[3]
A vizsgálatban az adott térség számára optimális hőmérsékletnél melegebb napok az összes akut kardiovaszkuláris esemény 3,19 százalékához, megközelítőleg 27 300 esethez járulhattak hozzá. A legforróbb napok egyenként nagyobb veszélyt jelentettek, de a gyakoribb, mérsékeltebben meleg napok összességében nagyobb betegségtömeget okoztak.[3]
A kínai adatok természetesen nem ültethetők át változtatás nélkül Magyarországra. A hőség kockázata függ a helyi éghajlattól, a lakosság alkalmazkodásától, a lakhatási körülményektől, a légkondicionálás elérhetőségétől és az egészségügyi ellátástól. A tanulság azonban általános: a hőmérséklet emelkedésével az akut szív- és érrendszeri események száma is növekedhet, és a hatás késleltetve jelentkezhet.[3]
Európában is egyre súlyosabb a helyzet. Egy szerkesztőségi közleményben idézett elemzés szerint 2024 nyarán több mint 62 ezer hőséggel összefüggő haláleset történhetett, és a 80 év felettiek hőség miatti sérülékenysége többszöröse volt a fiatalabb idősekének. Ezek nem kizárólag szív-érrendszeri halálesetek, de a kardiovaszkuláris betegségek a hőséghez társuló halálozás jelentős részéért felelhetnek.[5]

Kiknek kell különösen vigyázniuk?
A legnagyobb veszélyben általában azok vannak, akiknek a szervezete nehezebben képes fenntartani a megfelelő vérnyomást, folyadékháztartást és hőleadást.[3,4,5]
•	a 65 év felettiek, különösen a 80 évnél idősebbek;
•	a koszorúér-betegek és a korábbi infarktuson átesettek;
•	a szívelégtelenségben szenvedők;
•	a ritmuszavarral élők;
•	a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy vesebetegség miatt kezeltek;
•	a friss szívinfarktus vagy kórházi kezelés után lábadozók;
•	a kültéren dolgozók és a rosszul hűthető lakásban élők;
•	azok, akik többféle vérnyomáscsökkentőt, vízhajtót vagy a hőszabályozást befolyásoló gyógyszert szednek.
A társadalmi helyzet szintén meghatározó. A kínai vizsgálatban a vidéki lakosság nagyobb kockázatát részben a több kültéri munkával, a kevésbé megfelelő lakhatással, a ritkább légkondicionálással és az egészségügyi ellátás nehezebb elérhetőségével magyarázták.[3]
Gyógyszerek a hőségben: tilos az önkényes változtatás
A nagy melegben egyes vérnyomáscsökkentők és vízhajtók hatása erőteljesebbnek érződhet. A kitágult erek, az izzadás és a folyadékvesztés együtt túlzott vérnyomásesést, szédülést, gyengeséget vagy ájulást okozhatnak.[1,4,5]
A vízhajtók fokozhatják a folyadék- és elektrolitvesztést. A béta-blokkolók korlátozhatják a pulzus megfelelő emelkedését, míg bizonyos egyéb készítmények a hőszabályozást vagy a szomjúságérzetet befolyásolhatják.[4,5]
Fontos betegbiztonsági üzenet
A gyógyszereket a hőség beköszöntével sem szabad önállóan csökkenteni, kihagyni vagy elhagyni. A kezelés módosításáról minden esetben orvos döntsön, ismételt vérnyomás- és pulzusmérések, a tünetek, a vesefunkció és az alapbetegség figyelembevételével.

Orvosi egyeztetés különösen akkor indokolt, ha ismételten nagyon alacsony vérnyomást mérünk, szédülés, ájulásközeli érzés, szokatlan gyengeség, zavartság vagy jelentősen csökkent vizeletmennyiség jelentkezik. A szakértői közlemények szerint egyes betegeknél valóban szükség lehet szezonális gyógyszer-felülvizsgálatra, de ezt személyre szabottan kell elvégezni.[1,4]
Többet kell inni - de nem mindenkinek ugyanannyit
Egészséges felnőttben a hőség általában nagyobb folyadékbevitelt igényel. Szív- vagy vesebetegségben azonban nem adható mindenkire érvényes litermennyiség.[4]
Szívelégtelenségben például a túl kevés folyadék kiszáradást, vérnyomásesést és vesefunkció-romlást okozhat, a túl sok folyadék viszont fulladást, ödémát és pangást válthat ki. A megfelelő mennyiséget az alapbetegség, a testsúly változása, a veseműködés, a nátriumszint és a gyógyszerek határozzák meg.[4]
A beteg ezért ne változtassa meg önállóan az előírt folyadékkorlátozást. Hőhullám előtt érdemes a kezelőorvossal tisztázni, hogy szükséges-e a napi folyadékmennyiség módosítása.[4]
Figyelmeztető jel lehet a nagyon sötét vizelet, a vizeletmennyiség csökkenése, a szájszárazság, a szokatlan szomjúság és a testsúly gyors csökkenése. A hirtelen testsúlynövekedés, lábdagadás vagy fokozódó nehézlégzés ezzel szemben folyadék-visszatartásra utalhat.[4]
Szabad-e sportolni hőségben?
A rendszeres fizikai aktivitás a kardiovaszkuláris megelőzés és rehabilitáció egyik leghatékonyabb eszköze. Javítja az erőnlétet, a vérnyomást, az anyagcserét, az életminőséget, és csökkentheti az újabb események kockázatát. A mozgás teljes nyári elhagyása ezért nem jó megoldás.[2,5]
A hőség és a fizikai terhelés azonban egymás hatását erősíti. Mindkettő emeli a testhőmérsékletet, a pulzust és a szív perctérfogatát, miközben az izzadás fokozza a kiszáradást.[2,4,5]
Egy 32 ajánlást feldolgozó áttekintés meglepő hiányosságot tárt fel: jelenleg nincs megfelelően bizonyított, kifejezetten szívbetegeknek készült útmutató arra, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett biztonságos a mozgás. Bár a vizsgált ajánlások többsége említette a hőgutát és a hőkimerülést, egyik sem tárgyalta megfelelően a szívinfarktus vagy a ritmuszavar lehetőségét.[2]
A gyakran idézett 26-30 Celsius-fokos határértékek többnyire sportolókra, katonákra vagy fizikai munkásokra kidolgozott ajánlásokból származnak. Ezek elsősorban a hőgutát próbálják megelőzni, miközben koszorúér-betegségben a szív vérellátása már jóval kisebb testhőmérséklet-emelkedés mellett is romolhat. Nincs tehát egyetlen olyan hőmérsékleti szám, amely minden szívbetegre, minden páratartalom és minden mozgásintenzitás mellett biztonságosan alkalmazható lenne.[2,5]

Hogyan maradhatunk mégis aktívak?
Meleg napokon a mozgást célszerű kora reggelre vagy estére időzíteni. Árnyékos útvonalat vagy klimatizált beltéri környezetet érdemes választani, csökkenteni kell az intenzitást, és több pihenőt kell beiktatni.[2,4,5]
A világos, szellős ruházat, a bőr hűvös vízzel való nedvesítése, a hideg törölköző, a ventilátor és a légkondicionálás csökkentheti a hőterhelést. Egy kisebb vizsgálatban a ventilátor használata extrém melegben koszorúér-betegeknél is mérsékelte a szív terhelését jelző pulzus-vérnyomás szorzatot.[4,5]
A mozgást azonnal abba kell hagyni, ha mellkasi fájdalom, szokatlan nehézlégzés, szédülés, gyengeség, zavartság, bizonytalan járás vagy erős szívdobogás jelentkezik. Mellkasi fájdalom, ájulás, féloldali gyengeség, beszédzavar vagy súlyos fulladás esetén sürgős segítséget kell kérni.[2,5]

A hőség elleni védekezés nem csak az egyén feladata
A betegeknek adott tanácsok önmagukban nem elegendők. Nem mindenki tud klimatizált helyiségbe vonulni, otthon maradni vagy a munkaidejét a hűvösebb órákhoz igazítani. A rosszul szigetelt lakások, a városi hőszigetek, a kevés zöldterület és az egészségügyi ellátáshoz való nehezebb hozzáférés mind növelik a kockázatot.[1,3]
A korszerű kardiovaszkuláris prevenció ezért közös felelősséget jelent. Szükség van szívbetegeknek szóló, célzott hőségriasztásokra, a veszélyeztetett betegek szezon előtti felmérésére, gyógyszer-ellenőrzésére és utánkövetésére. Emellett hűtött közösségi helyiségek, árnyékolt közterületek, több városi zöldfelület és a szélsőséges időjárás alatt is működőképes egészségügyi rendszer szükséges.[1,5]
A klímaváltozás tehát nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. Egyre inkább a mindennapi orvosi ellátás és a szív-érrendszeri megelőzés része.[1]
A legfontosabb üzenet mégsem az, hogy nyáron minden veszélyes. A rendszeres mozgásról, a megfelelően beállított gyógyszeres kezelésről és az egészséges életmódról a hőség miatt sem szabad lemondani. Ezeket azonban az időjáráshoz, az életkorhoz, az alapbetegséghez és a gyógyszereléshez kell igazítani.[2,4,5]
A legfontosabb üzenet
A cél nem a bezárkózás, hanem az alkalmazkodás: felismerni, mikor válik a meleg valódi egészségügyi kockázattá, és időben megtenni azokat a lépéseket, amelyekkel a szív terhelése csökkenthető.



Irodalom
Az összeállítás alapjául szolgáló közlemények:
1. Raffetti E, Aboyans V, Abohashem S, Gasparrini A, Dalakoti M. Cardiovascular prevention in a changing climate. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33:1897-1899. doi:10.1093/eurjpc/zwag223
2. Mornas A, Deshayes TA, Bartlett A-A, Chaseling G, Jay O, Marzolini S, et al. A scoping review of recommendations for adults with cardiovascular disease to remain physically active during hot weather. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33:1783-1790. doi:10.1093/eurjpc/zwaf519
3. Pei X, Tang H, Zheng C, Zhang Y, Sun M, Jia Q, et al. Incidence and burden of cardiovascular disease attributable to extreme heat in China. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33:1846-1855. doi:10.1093/eurjpc/zwaf643
4. Kambic T, Chaseling GK, Debevec T, Eijsvogels TMH, Bongers CCWG. Heat stress and cardiovascular diseases: current challenges and future opportunities in secondary prevention. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33:1900-1902. doi:10.1093/eurjpc/zwaf784
5. Boidin M, Périard JD, Harwood AE. Physical activity in the heat: closing the guidance gap for adults with cardiovascular disease. European Journal of Preventive Cardiology. 2026;33:1791-1793. doi:10.1093/eurjpc/zwaf776